Elira megtudta az igazságot.
Ő nem csak látó volt.
Hanem kapu.
Minden látomása egy döntés volt a világ sorsáról.
És Caelum… nem kulcs volt.
Hanem zár.
„Ha együtt maradunk” – mondta a férfi –, „a világ stabil marad.”
„És ha nem?”
Caelum közelebb lépett.
„Akkor új világ születik. De mi nem biztos, hogy benne leszünk.”
Elira remegett.
Ez volt az első alkalom, hogy nem a jövőt látta.
Hanem a veszteséget.
És most ő döntött.
Nem az istenek.
Nem az átok.
Hanem ő.
